Gyártó: Dragon Méretarány: 1:48 Katalógusszám:5507 Anyag: fröccsöntött/rézmaratás Alkatrészek: 161/32 Matricaválaszték: 2 Az építést a törzsfelekkel kezdtem. A futóaknák látható részeit ezüstre fújtam és árnyékoltam. A kisebb alkatrészeket külön festettem és így ragasztottam a helyükre, majd fotók alapján pótoltam a vezetékeket. A törzsfeleket ezután egyesítettem és eldolgoztam a nyomokat. A pilótafülke alkatrészei igen szépek és pontosak, de az Eduard ehhez is készített feljavítót, mellyel tovább lehet részletezni azokat. (Gyönyörűek a maratott pedálok és azok tartókonzolja de ugyanez mondható el a műszerfalról is.) Az alkatrészeket külön festettem RLM 66-os szürkére, majd a műszerek körüli területeket színeztem fotók alapján, Ezután felragasztottam a hátlapra a kijelzők filmjét, erre kis korongok kerültek, végül vékony rézdrótból „behuzaloztam" mindegyiket. A kabinteknőbe rögzítettem a lábtartót, a pedálokat a konzollal, az ülés tartóvázát, a jobb panel alján lévő alkatrészt, és az Eduard 65-ös darabját. Az egész egységet lefestettem (az oldalpaneleket külön!) és beépítettem a törzsbe. Ugyanide került a kit B-22-es, - igen rosszul illeszkedő - alkatrésze is, melynek nagyon nehéz az összedolgozása a környezetével. A kabinteknőt alulról ezüstre fújtam és a megfelelő árnyékolás után a helyére ragasztottam. Szárnyak A felső részekből pengével kivágtam a futószárak illesztőcsapjait, mert az N-33/34-es részegységek pozicionálása után ferdén állnának. Az alkatrészek elhelyezése után az Eduard 44/48-as rezeivel együtt tettem vissza a helyükre azokat. A szárny és törzs csatlakozásánál az illesztés nagyon rossz, alul komoly szinteltérések vannak és a tömítés eldolgozása során szép részletek tűnnek el. A magassági kormány alkatrészei után az oldalkormány különálló darabját építettem be. Itt komoly hiba, hogy az alkatrész sokkal vékonyabb, mint a helye és ezt nem is lehet korrigálni. A kabintető első és hátsó darabjait helyükre ragasztottam. (A hátsót a beépítéshez kb. 1,2 mm-rel szét kellett feszítenem, de az illeszkedése így sem jó.) Az orrfutóakna/gépágyútér alkatrészét egyesíttettem a hátsó tűzfallal, mielőtt a helyére tettem volna, súlyt helyeztem el az üres részbe. A gépágyúk nagyon szépek, egyedül a testük felezővonalába kellett egy vonalat vésnem. A gépágyúteret csak jobb oldalról akartam láttatni, ezért a másik felét lezártam a H-7/13 alkatrészekkel. A hajtóműgondolákat belülről elvékonyítottam és szétfűrészeltem, mivel nyitott állapotban szerettem volna bemutatni a Jumo turbinát. A jobb oldaliról csak a szárny előtti panelt „vettem le", ezért ide készen kellett beragasztani a hajtóművet és a beömlő darabját. Hajtómű A Dragon 5505-ös (Horten Ho-229) készletéből való minta alapján öntéssel készült. A részletek szépen követik az eredetit csak néhány kisebb dolgot kellett pótolnom. A beömlőnyíláshoz úgy illesztettem, hogy az első elszűkülő rész végénél elfűrészeltem és oda ragasztottam a B-12-es darabot. A maradékot levágva, a kapott gyűrűt a B-12-es elejére tettem, ügyelve a jó arányokra. így pontosan csatlakozott a hajtóműbeömlőhöz és pozícionálta a szerkezetet. Festés A festésminták közül a kettes számút választottam (Me 262 A1-a). A restaurált példány Washingtonban, az NASM Jet Galleryben található. Az erről készült fotók alapján a festési útmutatóban kisebb hibákat találtam: a törzsön az átmeneteknél egyenes vonalak vannak és zavaró, hogy a rajzon a valóságban sötétebb színt jelölik világosabbal. Az eredeti gépet Heinz Arnold repülte és 49 légigyőzelmet aratott vele. A festést az alsó RLM 76-os színnel kezdtem, ezután a világosabb 82-es, végül a 81-es következett. A szárny foltjait egyenes vonalakkal festettem, mert az RLM hivatalos festési utasításában is így szerepel. (A korabeli fotókon is inkább ilyenek a gépek szárnyai, bár a háború ezen szakaszában már bármi előfordulhatott...) A foltok közötti átmenetet jobban higított festékkel fújtam, (így finomabb minta készíthető. Végül a (matricaként is adott) piros-kék csíkot festettem fel a farokra. A panelvonalak befuttatása és a futóalkatrészek felragasztása után matt lakkal állítottam be a gép fényességét. A maszkolások eltávolítása után a bal oldali hajtóművet is a helyére tettem és a még hiányzó alkatrészeit felragasztottam a burkolat alá. Nyitva rögzítettem a gépágyúk ajtaját (a támasztórúdja húzott szálból készült). A pilótafülkében rögzítettem a páncélüveget, az ülést, a botkormányt stb. A kabintető nyíló részébe beépítettem az Eduard alkatrészeket. Az antenna hajszálból van. A makettre finoman koszolódás, kormozódás nyomait fújtam és kopásnyomokat festettem. Felhasznált irodalom: Me 262A (Aero Detail No.9) Kenneth Merríck: German Aircraft Interiors, 1935-1945 A tesztelt makettet a Ho-Ki Modell Bt. (1067 Budapest, Teréz krt. 7.) bocsátotta rendelkezésünkre. Felhasznált kiegészítő- és feljavítókészlet: Messerschmitt Me 262A-0a Gyártó: Eduard (CZ) Méretarány: 1:48 Katalógusszám: 48205 Anyag: fémmaratás Alkatrészek: 105 Alkalmazás: külső/belső Ajánlott kit: Revell Az alkatrészek főként a kabint, a futóaknát, a futóaknaajtókat veszik célba, ezen kívül többféle éjszakai vadászhoz kapunk szép antennákat is. A kabinban új műszerfalat, lábtartót, pedálokat, hevedereket, kapcsolókat és mozgatókarokat helyezhetünk el. A kabintető belső oldalára borításokat, kapaszkodót, no meg fejpáncélt ragaszthatunk. A főfutók belsejébe borítást és aknaajtókat adnak, a hab a tortán pedig a két bombára való szárny, és a többféle antenna az éjszakai vadászokhoz.