Adatok: Kibocs�t� orsz�g: Nagy-Britannia Alkalmaz�si ter�let: neh�zbomb�z� rep�l�g�p Gy�rt�: A. V. Roe & Co. Ltd Bevet�si id�szak: 1942-45. Hajt�m�: n�gy db 1460 LE-s Rolls-Royce Merlin 20 vagy 22, ill. 1640 LE-s Merlin 24 tizenk�t hengeres motor. Feszt�vols�g: 31,09 m. Magass�g: 6,00 m. Szerkezeti t�meg: 16 700 kg. Felsz�ll� t�meg: 31 000 kg (Grand Slam bomb�val egy�tt 31 800 kg). Szem�lyzet: 7 f�. Legnagyobb sebess�g: 460 km/h (3500 m-en). Szolg�lati magass�g: 7400 m. Hat�t�vols�g: 2660 km. Fegyverzet: t�z 303-mas Browning g�ppuska (7,6 mm-es) �s 6350 kg bombateher. Eltekintve az �nmagukban kit�n� sok-sok h�res harci eszk�zt�l, a Lancasterre �gy eml�kez�nk, mint egy rep�l�g�pre, amely N�metorsz�g sz�v�ben tudott csap�st m�rni az ellens�gre. A g�p a k�tmotoros Manchester ut�dja. A Lancaster I protot�pusa (ez volt a BT 308, els� rep�l�se: 1941. 01. 08.) az eredeti Manchester III volt (1130 LE-s Merlin 10 hajt�m�vel). Az els� sorozatg�p (Lancaster Mk. I) kilenc h�nappal k�s�bb rep�lt Merlin 20 motorokkal. A t�rzsre als� �s fels� g�ppuskatorony ker�lt. Az els� g�pek az Avro-n�l k�sz�ltek, de ezt t�bb gy�rt� is �tvette. A RAF sz�m�ra a sz�ll�t�sok 1941 kar�csonya ut�n kezd�dtek. Nagy-Britanni�ban a Lancaster Mk. I-b�l v�g�l t�bb mint 3500 db-ot gy�rtottak, 1942-ben tov�bbi alv�llalkoz�knak adt�k �t a gy�rt�si jogot. Ezek ut�n megjelent a csillagmotoros Lancaster II v�ltozat (gy�rt�: Armstrong-Withworth, 1725 LE-s Bristol Hercules 6 �s 16 hajt�m�vekkel). A Lancaster II-b�l 300 db �p�lt. A gy�rt�s az Mk. III-mal folytat�dott (mintegy 3000 db), csaknem megegyezett a Lancaster I-gyel. A legnagyobb k�l�nbs�g az Mk. III Packard-Merlin hajt�m�ve volt. Az utols� sorozatot a Lancaster Mk. VII jelentette (gy�rt�: Austin Motors: 180 db). A t�rzs fels� r�sz�n tal�lhat� Martin g�ppuskatoronyr�l ismerhet� fel, mely el�bbre van, mint a kor�bbi Lancastereken a Nash Tompson torony. A Lancaster I v�ltozata volt az Mk. I (F. E.) �s az Mk. I Special (Grand Slam bomb�hoz �talak�tva). A Lancasterek k�t legh�resebb bevet�se: -a duzzaszt�g�tak t�mad�sa (1943. 05. 17. Barnes Wallis „felpattan�” bomb�j�nak felhaszn�l�s�val -a Tirpitz nev� haj� els�llyeszt�se (1944. 10. 12. Troms�-fjord, Tall Boy bomba-Wallis fejleszt�s) A teljes gy�rt�si mennyis�g e t�pusb�l: 7374 db. A h�bor� ut�n szolg�lt a tengeri ment�szolg�latn�l mint tengeri felder�t� (a RAF keret�ben)