A terv A fent eml�tett dolgozat, mint a leg�jabb lev�lt�ri kutat�sok alapj�n meg�llap�that�, a k�vetkez� gondolatsort tartalmazta: Mekkora az es�lye, hogy a nyugati korm�nyok Lenin szobrokat �ll�tsanak akkor, ha ezt a Szovjetuni� ingyen adja, �s a k�toldali kapcsolatok roml�s�val j�rna az aj�nd�k el nem fogad�sa? A dolgozat ennek a null�t�l alig elt�r� es�lyt adott. M�gis milyen m�don lehet ezt a nagyszer� tervet megval�s�tani? Le kell rohanni az udvariatlan, p�khendi, g�g�s, bek�pzelt kapitalist�kat �s Lenin szobrokkal kell telehinteni a nyugati orsz�gokat, lakoss�guk teljes megel�gedetts�g�re. Nos, a dolgozat val�j�ban err�l sz�lt, a lerohan�sr�l, a megsz�ll�sr�l �s valami m�sr�l is: az egy�ni amb�ci�kr�l �s �rdekekr�l, de a PB ezt nem tudhatta, mert a dolgozat err�l m�lyen hallgatott. Az �r�gy a t�mad�sra a Lenin szobrok visszautas�t�sa, �s persze, nagyszer� �zlet a Lenin szobrok gy�rt�j�nak, aki t�rt�netesen P.I. Khorrorov veje volt. De hatalmas �zlet a r�zb�ny�knak is, amelyek fel�gyelet�t ki m�s, mint P.I. Khorrorov fia ifjabb Pavel Iszakovics Khorrorov l�tta el. A terv fontos r�sze volt a Szu-25-�s. Szu-25-�s hord�k MiG-29-es �s Szu-27-es fedezettel t�madt�k volna meg a nyugati orsz�gokat, nyomukban �z�nl�ttek volna a T-75-�s biod�zel tankok �s PCSSZJ-�k t�zezrei, harcosok sz�zezreit �s Lenin szobrok ezreit sz�ll�tva. Biod�zel? Igen, amit Pavel Iszakovics Khorrorov h�g�nak fel�gyelete al� tartoz� biod�zel-napraforg� termel� kolhozok �ll�tottak el�, �s vajon mit gy�rtottak m�g ezek a kolhozok? Persze PCSSZJ-ket. Szu-25-�s�k Magyarorsz�gon A terv megval�s�t�s�hoz sz�ks�ges lett volna a sz�vets�gesek t�mogat�sa. Magyarorsz�g ellent�telez�sk�nt megkapta volna Ausztri�t �s Olaszorsz�g �szaki r�sz�t. �lelmiszerrel l�thatta volna el a Szovjet D�li F�csap�sm�r� Hadtestet �s szelepeket sz�ll�thatott volna a PCSSZJ-�k kerekeihez. Valamint bonuszk�nt felaj�nlott�k az alum�nium Lenin szobrok gy�rt�s�nak kiz�r�lagos jog�t 3 cm-t�l 4,5 m�terig. A Szovjet csapatoknak sz�ks�g�k lett volna a magyarorsz�gi rep�l�terekre �s m�g t�bbre. Az M7-es Balatont�l d�lnyugatra es� szakasza egy gigantikus kifut�p�lya lett volna, hasonl�an az M8-ashoz �s az M1-eshez. A terv szerint Magyarorsz�g 250 darab Szu-25-�s g�pet v�s�rolt volna. A magyar V�delemb�l T�mad�sba Megy�nk �t �ln�ven dolgoz� MNH k�tszeresen titkos�tott irod�ja 1976-ban kezdte el tervezni a magyar Szu-25-�s�k bevezet�s�t �s harc�szati alkalmaz�s�t. Az iroda megt�veszt�s�l a Szu-25-�st Ver�b fed�n�vvel l�tta el. A szak�rt�k kidolgozt�k a Vad�szver�b �s a Tengeriver�b v�ltozatokat. A tervet a Szovjetuni� V�delmi (val�j�ban T�mad�) Miniszt�riuma elfogadta �s elrendelte, hogy az NDK, Csehszlov�kia, Magyarorsz�g a Szu-25 g�peinek 40%-�t alak�tsa �t Vad�szver�bb�. A Tengeriver�b v�ltozatot kiz�r�lag a haz�nkban �llom�soz� D�l-Kirg�z Vizirend�sz Hadt�pcsoport �s az MN D�l-Dunai csap�sm�r� alakulata alkalmazhatta. Ez ut�bbiak 20 Tengeriverebet �zemeltettek, persze csak pap�ron. A Vad�szver�b Szu-25-�s lass�, de a fegyverterhel�se viszonylag nagy. A MNH VTM� 2*TI ebb�l kiindulva tervezte meg a fegyverhordoz� Ver�b v�ltozatot, amit Sz�ncs� P�nz�nak is neveztek. Ez a g�p a bels� pilonokon R-27-es rak�t�kat hordozott, �sszesen 8 darabot, m�g a k�t k�ls�n R-60-ast. Egy alternat�v v�ltozatban dupla ind�t�s�neken �sszesen 18 darab R-60-al lett volna ell�tva. Alkalmaz�s A terv szerint a Szu-25-�s Ver�b g�pek meglepet�scsap�st m�rtek volna a hat�r menti ellens�ges er�kre. Ezzel k�zel egy id�ben Szu-24-esek robogtak volna �t a hat�ron Szu-27-es g�pekkel a fej�k felett, hogy megsemmis�ts�k azokat a NATO l�gib�zisokat, amelyeket a hajnalban kit�r� spont�n n�pfelkel�s nem foglalt volna el Eur�pa szerte. A Vad�szver�b alacsonyan behatolva az ellens�ges ter�letre a Szu-27-es g�pek �ltal megvil�g�tott l�gi c�lokra v�letlenszer�en ind�totta volna a rak�t�it. A c�l a csek�ly tal�lati val�sz�n�s�g n�vel�se volt. Persze ne �gy k�pzelj�k a dolgot, hogy p�r tucat Szu-25-�s repked az �gen. Ezer �s ezer Vad�szver�br�l lett volna sz�. Az R-60-as rak�t�val ell�tott Szuhojok pedig a helikoptereket �s az A-10-eseket cserk�szt�k volna be. A Tengeriver�b A Tengeriver�b a NATO Adriai-tengeren cirk�l� haj�inak megsemmis�t�s�re k�sz�lt. A fegyverzet�ben bomb�k �s torped�k szerepeltek. Ezek pontos t�pusa nem ismert. A terv szerint a Tito sz�let�snapj�ra rendezett l�gipar�d�ra �rkeztek volna Jugoszl�vi�ba, de nem k�t darab, mint azt a jugoszl�vok gondolt�k, hanem k�tsz�z. �s nem a par�d�ra, hanem az Adri�ra kacsavad�szatra. Ezredek, sz�zadok Az MN �t 50 g�pes ezred l�trehoz�s�t tervezte. P�p�n telep�lt volna a P�r�ly ezred �tven g�pe, k�t sz�zadba szervezve. A Vad�szver�bbel ell�tott sz�zad a Felh�, a csap�sm�r� sz�zad pedig a Csipcsirip nevet kapta. Az el�bbi jelv�nye egy stiliz�lt felh�, m�g az ut�bbi� a csipcsirip kott�zva. Tasz�ron ker�lt volna elhelyez�sre a Szablya ezred �s a Fokos ezred 100 g�pe. A Szablya ezred k�t 25 g�pes sz�zadra lett volna osztva, a T�r �s Kard n�ven. A Fokos ezred k�t 25-25 g�pes sz�zad�t exped�ci�s c�lokra k�sz�tett�k fel. A sz�zad sivatagi �s dzsungelharc kik�pz�st kapott. Igen �gy, �s nem felt�teles m�dban. Ugyanis annak ellen�re, hogy Magyarorsz�g soha nem kapott Szu-25-�s g�peket, az exped�ci�s sz�zad megalakult �s titkos feladatokat hajtott v�gre. A sz�zadok a Dzsungel �s Sivatag speci�lis fest�s� g�pekkel rep�ltek. A mai napig titok, hogy milyen harcokban vettek r�szt. 1979 �s 81 k�z�tt a kambodzsai, vietn�mi dzsungelben l�ttak magyar g�peket, m�g 1982-ben a l�biai sivatagban t�ntek fel. Tov�bbi sorsuk ismeretlen. Gyan�s, hogy egyes pil�t�k ebben az id�ben el-el t�ntek p�r h�tre, majd barn�n �rkeztek vissza, ak�r t�len is. Tov�bbi �rdekess�g a tasz�ri p�lmah�z, az elef�ntagyar kapu, a bantumint�s sz�nyegek, egyes pil�t�k furcsa kiejt�se, ami a mai napig megmaradt. �tven Vad�szver�b S�rmell�ken telep�lt volna egy �j magyar rep�l�t�ren, amelyek az orosz felsz�ll�p�ly�t haszn�lt�k volna, vagy az M7-est. Az ezred tervezett neve Sz�nyog, m�g a k�t sz�zad� Muslinca �s Sz�rnyasv�r�shangya lett volna. H�sz g�p torped�kkal felszerelve egy titkos b�zison telep�lt volna valahol D�l-Magyarorsz�gon. A sz�zad a Ruszli nevet kapta. Eredetileg a Ruszki nevet favoriz�lt�k, de a szovjet �sszek�t�tisztet nem tudt�k meggy�zni, hogy a ruszki egy hal, ez�rt m�dos�tott�k a nevet ruszlira. 30 g�pet, amib�l 20 k�t�l�ses, valamint 10 darab tartal�k, Kecskem�tre telep�tett�k volna, k�t sz�zadba szervezve. A gyakorl� g�pekkel felszerelt sz�zadot a Matula n�vvel, m�g a 10 g�pes tartal�ksz�zadot a hangzatos V�r�s �k�l n�vvel l�tt�k el. A V�r�s �k�l elnevez�snek is t�rt�nete van. A nevet javasl� tiszt ugyanis raccsolt, � v�r�s �k�rre gondolt, a sz�zadjelv�ny is egy v�r�s �kr�t �br�zol, a n�v azonban az elhall�s miatt V�r�s �k�l lett. A tengeri csap�sm�r� valamint a gyakorl� �s tartal�ksz�zadok a Karvalyt�ke virtu�lis ezredhez tartoztak. Ezred/Sz�zad Telep�t�s helye Ezred Sz�zad Telep�t�s helye P�r�ly . . . Felh� (Vad�szver�b) 25 db P�pa . Csipcsirip 25 db P�pa Szablya . . . T�r (Vad�szver�b) 25 db Tasz�r . Kard 25 db Tasz�r Fokos . . . Dzsungel 25 db Tasz�r pap�ron, (Kambodzsa) . Sivatag 25 db Tasz�r pap�ron, (L�bia, Sz�ria) Sz�nyog Muslinca (Vad�szver�b) 25 db S�rmell�k . Sz�rnyasv�r�shangya (Vad�szver�b) 25 db S�rmell�k Karvalyt�ke . . . Ruszli (Tengeriver�b) 30 db ? . V�r�s �k�l 10 db Kecskem�t . Matula UB 20 db Kecskem�t A fest�s A n�pgazdas�gi terv 1976-ban 40 tonna lila �s narancss�rga fest�k felesleggel sz�molt. A K�zponti Bizotts�g utas�totta a MHN-�t, hogy tegyen javaslatot a fest�k felhaszn�l�s�ra. A MNH a Szu-25-�s�kben l�tta a megold�st. A v�rhat�an 1977-t�l 1978-ig lesz�ll�t�sra ker�l� Szu-25-�s�ket a gy�rt�t�l festetlen�l rendelt�k volna. A fest�sek kidolgoz�sakor figyelembe vett�k, hogy minden sz�nhez lil�t, narancsot vagy mindkett�t kell keverni. Az ismertt� v�lt mint�kat tanulm�nyozva meg�llap�that�, hogy az esetek t�bbs�g�ben ez csak grammokban volt m�rhet�. Adria A g�pek h�romf�le k�k / sz�rke sz�nnel ker�ltek volna a tengeri csap�sm�r� sz�zadhoz. A g�pek als� sz�ne vil�gos lil�sk�k. Alpok (Vad�szver�b) Az Alpok felett tev�kenyked� Vad�szver�b g�pek sz�rke, feh�r sz�nekkel lettek volna �lc�zva. A g�psz�m �s a fels�gjel fest�s�n�l piros helyett bord�t haszn�ltak. Vad�szver�b Az eredeti szovjet fest�s a Szu-27-es standard fest�shez hasonl� fest�st kapott. St�jer Az alpesi z�ld �s sz�rke g�pek feladata a Duna v�lgy�ben el�ret�rni a semleges Sv�jc ir�ny�ban. Torino Az olasz alf�ld�n harcol� g�pek a t�mad�s idej�t�l f�gg�en ny�ri, tavaszi, �szi �s t�li fest�st kaptak volna. Ezeket Torinoi ny�r, Torinoi tavasz stb. n�vvel illett�k. Kankalin m�s n�ven Hajnali t�mad�s fest�s Az els� hull�m, a hajnali t�mad�s miatt lil�s, k�kes, sz�rk�s fest�st kapott volna. Exped�ci�s fest�sek Az ismert exped�ci�s g�peken k�tf�le dzsungel fest�s �s egy sivatagi fest�s azonos�that�. Gyakorl� fest�s A sz�rke �s k�k g�pekre narancs cs�kokat festettek. PG fest�s A Pestvid�ki G�pgy�r is kidolgozta a saj�t fest�sv�ltozat�t. Ez nagyon hasonl� volt a MiG-21, Mi-8/17, Mi-24, L-39 g�peken alkalmazotthoz. A szok�sos z�ld/barna fest�s, szimmetrikus minta.